GODIN RG-3 Passion Series

Milyen hangszert rejthet egy méretes krokodilbőr koffer? Mielőtt felháborodnának az állatvédők, mindenkit megnyugtatok, műbőrről van szó, mindenesetre a látvány elsőre sokkoló… A tekintélyt parancsoló bőröndben egy sokkal szolidabb gyöngyvászon puhatok lapul, benne egy nem éppen átlagos gitár; a Godin RG-3, egyenesen a kanadai manufaktúra fő műhelyéből, Richmondból.

Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egy újabb Strato-kópiáról van szó, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egy Stratocaster-ihlette mesterhangszer. A forma és a három single-coil hangszedő, sőt, még a jellegzetes koptatólap kontúrjának intarziája is erre utal, de a faanyagok összetétele már valami többet sejtet. A test ugyanis cédrus, mahagóni toppal… Ráadásul öt speciális (természetesen láthatatlan) hangüreg is gondoskodik a Stratóétól eltérő, különleges hangról. Ez már „unplugged” állapotban is jól hallható; a natúr hang meglepően erőteljes, vastag. Ezt, a három speciális GS3 hangszedő hűen továbbítja az erősítőbe, és az így létrejött sound valóban magában hordozza a Stratok jellegzetes csilingelését, de valahogy az egész hangkép mégis sokkal teltebb, markánsabb. Ez persze nem biztos, hogy feltétlenül előny annak, aki kifejezetten a vékony, karcos hangja miatt szereti a Stratot, de mindenképpen pozitívum, ha egy éneklőbb, szélesebb spektrumú hangszínt szeretnénk. Robert Godin azonban nem elégedett meg ennyivel; a H.D.R. elektronikának köszönhetően egy gombnyomással aktívvá varázsolhatjuk az RG-3-ast.

Itt megragadnám az alkalmat, hogy eloszlassak egy komoly tévhitet, mert már látom magam előtt, ahogy sokan felhördülnek: „Minek elrontani egy ilyen gitárt aktív elektronikával? Aztán majd jó műanyag hangja lesz…” Az aktív pickupok és elektronikák kapcsán sokakban kialakult egyfajta előítélet, melynek egyik fő okozója többek között például az EMG illetve Bartolini hangszedők speciális műanyag burkolata, amiből nem látszanak ki a megszokott kis „vasdarabok”. Az aktív elektronika pedig nem más, mint egy -a gitárba beépített- kis előerősítő, ami megnöveli a jelszintet, valamint lehetőséget ad némi hangszínezésre (EQ-zásra). Ettől még nem lesz feltétlenül műanyag hangja egy gitárnak! Nem, még tiszta hangszínen sem! Aki ezt nem hiszi, az hallgassa meg David Gilmourt, Mark Knopflert, Steve Lukathert és még sorolhatnám. Vagy nekik tényleg olyan borzalmas, dinamikátlan a soundjuk??? :)

No de térjünk vissza a Godin RG-3-hoz! Ha bekapcsoljuk az aktív H.D.R. elektronikát, az amúgy is dinamikus, széles spektrumú hang még inkább kiteljesedik, még karakteresebb lesz, nem beszélve a jelszint egészséges emelkedéséről. Szerintem roppant praktikus, és jótékony ez az opció, de akinek ez mégsem tetszik, az egy gombnyomással visszatérhet az eredeti, vintage-ebb hangzáshoz.

A hardverek különlegessége a Gotoh által gyártott nagy áttételű (18:1) hangolókulcs-szett, ami nagymértékben hozzájárul a gitár hangolódás-mentességéhez. Nem úgy a tremoló, ami helyén szívesebben látnék valami Wilkinson-jellegű rendszert, mert ez viszont hangolódik kissé. Sebaj, a hátsó rugók megfeszítve, tremolókar kitekerve, és máris makulátlan a hangszer. Apropó, hátsó rugók. A rugó-szekrény és az elektronika takarólapjai gyönyörű, mahagóni furnérlemezek, ami igazán elegáns megoldás. Szintén gondos, és főleg a kényelmet szolgáló dolog a test-nyak illesztés lekerekítése is. A nyak elsőre furcsa, mivel nem kifejezetten vékony, vagy lapos, sokkal inkább amolyan „tenyérbe mászó”, de abszolút kényelmes. A bundozás -természetesen- hibátlan, ahogy az egész gitár kidolgozása és fényezése is. Hiába; a minőségi kézimunkával nem spórolt a Godin.

Az RG-3 egy igazi kuriózum. Különleges mestermű, amit meg kell fizetni. A 2300 Euro körüli ár nem nevezhető kevésnek, de ebben a kategóriában nem is kiugró. Egy ilyen minőségű hangszer vásárlása mindenképpen hosszú távú befektetés, ami akár egy életre is szólhat.

Lukács Peta